Magyarország autópiaca halott. A gazdasági és pénzügyi válság hatására az új autók eladása a kétezres évek közepe óta a negyedére esett vissza, és ennek is a háromnegyedét a céges flottavásárlások teszik ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy évente körülbelül 10-15 ezer magánszemély vesz ma új autót Magyarországon.

Ennek ellenére - és ez főképpen az európai uniós szabályok miatt van így - az újautó-kínálat nem különbözik érdemben a nyugat-európaitól. Ez egyrészről jó, hiszen a legmodernebb, környezetbarát technológiájú kocsik kerülnek forgalomba, másrészről nem annyira jó, mert a szegényebb vásárlókat a sokszor ellenőrizhetetlen előéletű használt kocsik felé irányítja. A fejlődő országokban ezzel szemben az autógyárak a kispénzű vásárlóknak is tartanak "új" modelleket: olyan kocsikat, amelyek valaha Európában, Amerikában kelendőek voltak. Akár több évtizeddel ezelőtt.

A korelnök pedig nem más ebben a díszes társaságban, mint a indiai Hindustan Ambassador.

 A típus még Morris Oxford néven kezdte pályafutását 1954-ben, Angliában. Ma már hihetetlen, de akkoriban az angol számított Európa első számú autógyártó nemzetének, bár ez a kontinensen kevésbé volt szembetűnő, a kibocsátás jelentős részét a Nemzetközösség szippantotta fel. Logikus, hogy egy angol autó licence alapján jött létre az első valamire való indiai autógyár 1956-ban, a nyugat-bengáliai Uttarpara városában. A kezdeti Landmaster modellt 1957-ben váltotta fel az Ambassador, párhuzamosan az eredeti Oxfordon kieszközölt módosításokkal. A két autó története itt elválik: az Oxford negyedik generációja 1959-ben, divatos Pininfarina-karosszériával érkezett, az Ambassadornál pedig - nem történt semmi. A kocsi évtizedek óta gyakorlatilag változatlan formában készül. Némi módosítást persze végrehajtottak az eredeti kivitelhez képest:

1964-ben érkezett a módosított frontrésszel bíró, Mark II jelű modell:

Az évtizedek alatt az Ambassador lett a legnépszerűbb autó Indiában: még ma is általános, mint taxi, rendőrautó vagy családi autó. Néhány fejlesztés persze történt azért: ezek főleg a frontrészt és a hátfalat érintették, de időközben megjelent a légkondicionáló és a szervofék is. Az azonban jól látható, hogy a fenti, 1999-es kiadás is gyakorlatilag azonos karosszériával bír, mint a legelső példányok. Az 1,5 literes, 55 lóerős motort is "modernebbek" váltották fel: az Isuzu eredetű erőforrások közül a legharmatosabb a 1,5 literes szívódízel, mely kőkemény 35,5 lóerővel hasít. Emellett kapható kétliteres szívódé is, és 1,8 literes Otto-motor 70 lóerő körüli teljesítménnyel, attól függően, hogy benzin, LPG vagy CNG gáz hajtja.

A strapabíró konstrukció fölött azonban menthetetlenül eljárt az idő. 2011-ben megtiltották új Ambassador taxiként való forgalomba helyezését, és emellett sorra jelennek meg Indiában is a korszerűbb, környezetbarátabb, de hasonlóan olcsó típusok. Ugyan az ezredforduló után megpróbálták vonzóbbá tenni a kocsit, de a termelés alig pár ezer darabra esett vissza. A cég már nem is ebből tartja el magát, hanem Mitsubishik összeszereléséből és eladásából. Az 56 éve folyamatosan gyártott Hindustan Ambassador napjai meg vannak számlálva. Kérdéses, hogy vajon át tudja-e még venni a leghosszabb ideig készült típus rekordját a Volkswagen Bogártól, mely 1945-2003 között, vagyis 58 évig gördült le a futószalagról.

Képek forrása: ebay.com