A Buick 1936-1958 között élte a fénykorát. A Buick nagy volt és kényelmes - de nem sportos vagy hivalkodó. Jól átgondolt, kellemes és megbízható autókat gyártott, legendásan erős nyolchengeres motorokkal. A GM másik középkategóriás márkája, az Oldsmobile 1949 óta harapós V8-asokat kínált, de a Buick kitartott csendes, nyomatékos soros motorjai mellett, amikkel komótosan tolhatta valószínűtlenül hosszú motorházát keresztül Amerikán. Ehhez társult a Dynaflow automata váltó, ami mai váltókat megszégyenítő finomsággal, észrevehetetlenül kapcsolgatott. A Roadmaster Riviera tengelytávja 331 centiméter volt, ami 27-tel több, mint az aktuális S-Mercié - európai ésszel felfoghatatlan helykínálattal rendelkezett. A Buick volt a válságból és a háborúból kilábaló Amerikai jóléte - a mindennapok süppedős kényelme és biztonsága. Az az autó, amiben Tobey Maguire-re rózsaszirmok hullanak, mialatt Etta James énekel a rádióban:" frameborder="0" allowfullscreen="">